A jövő hírnöke

Rátaláltam erre a logoszféra topikra, nem is tudtam azelőtt, hogy van ilyen. Csak ebben az a zavaró, hogy csak privátban tudnak hozzászólni, ez majdnem olyan, mintha (a falnak beszélnék ). Nagyon sajnálom, hogy be kellett zárni a több mint testőr blogot, ott mindennapjaimat írtam le, de annyira személyeskedéssé vált egyoldalúan, hogy nem volt más lehetőség. Pedig apró-cseprő dolgokról is lehet úgy írni, örömünkről, bánatunkról, vágyainkról, hogy érdekli az embereket. Sok mindennek kikiáltottak, pl. 8 évestől egészen 45 évesig, kalapos cigánytól wáberer gyuriig mindennek neveztek. Egyik végletbe sem tartozom, jelenleg tanulok, de hol és mit, azt hagy ne írjam le. Vannak terveim a felsőfokú képzés, továbbtanulás terén is, de ez majd a jövő titka, hogy alakul. Sokan nagyon borúlátóak a jövő tekintetében! Szerencsére én pozitívan állok hozzá, amíg van hol lakni, van mit enni, lehet tanulni és lehetne dolgozni is, addig nincs miért aggódni. Most csak szubjektívan tudok véleményt írni az életről: Minek kellene stresszelni? Miért kellene eltiporni az embereket? Semmit és senkit nem kímélve csak a pénzhajhászás tegye ki az életünket? Minek? Igyekszem távol tartani magam a mások által életnek nevezett mindennapi mókuskeréktől. Amíg ilyen lányok vannak, mint Enci és a hozzá hasonlóak, nincs miért aggódni. Ők megédesítik a létünket. Épp múltkor nyilatkozta, hogy nem mernek nagyot álmodni az emberek! Miért nem? Ha egészséges valaki, tanul, dolgozik, nyitott szemmel jár Európában, akkor a lehetőség adott csak akarni kell és az életben a boldogságot meg lehet találni.