Nagy RAM-os topic (RAM-vásárlással kapcsolatos kérdéseknek külön topic nyílt!)

Megint betelt egy topic, úgyhogy itt a folytatás.
Előzmények:
Nagy RAM-os Topic IV. [link]
Nagy RAM-os Topic III. [link]
Nagy RAM-os Topic II. [link]
Nagy RAM-os Topic I. [link]

Enjoy!

Némi információ:

Linkek
Memória időzítések, tuning: [link]
Memória chipek és a teljesítmény: [link]
(A jelek szerint az oldal szemlélete kissé megváltozott, ezért a cikkek olvasása regisztrációt igényel!)

TechPowerUP! Memory Database: [link] (Csak DDR RAM-ok vannak rajta, és elég régen frissítették utóljára.)
Melyik memóriamodulon milyen chip(ek) van(nak): [link]

Mire jó a Dual Channel?
Háttér információk:
A memória kezelését minden PC-ben a memória vezérlő végzi. Ez a vezérlő rendre az alaplapok északi hídjában kap helyet, ez alól kivételt jelentenek az AMD új generációs processzorai, ahol a processzorba építve helyezkedik el a vezérlő (IMC). A régebbi vezérlők 64 bit ?széles? interfészen kapcsolták össze a processzort az operatív tárral (memória). Így a maximális sávszélesség még DDR 400mhz-s modulok esetén is 3.2Gbit/s volt. A Dual channel lényege, hogy a vezérlő a fizikai memóriát 2 csatornára osztva kezeli, akár egy időben is. Ez azt jelenti hogy a sávszélesség 128 bit re emelkedik, aminek egyenes következménye, hogy a CPU és a RAM közt a sávszélesség kibővül akár 6.4Gbit/s ra. Ez viszont NEM jelenti azt, hogy a dual channeles működés kétszer olyan gyors rendszert eredményez, hiszen ez a sávszélesség csupán elméleti, 100%os hatásfokkal dolgozó rendszer pedig nem létezik.

Mi kell ahoz hogy a Dual Chanel Létrejöjjön?(továbbiakban DC= Dual Channel)

1. DC-t támogató alaplap illetve újabb AMD rendszeren DC kompatibilis processzor

2. 2(*) lehetőleg teljesen azonos méretű, szervezésű, és azonos memória chip-el szerelt memória modul (Ilyeneket célszerű úgynevezett KIT ben vásárolni, igaz láttunk már olyat hogy két nem azonos modul is hajlandó volt a DC-re, ám a tapasztalatok 90%ában épp az ellenkezője szokott történni.)

* 3 vagy 4 modullal is megvalósítható a DC.
3 Modulos DC: Nforce2 lapkával szerelt alaplapokra jellemző, ám értelmetlen, mert az esetek 90%ában nem működik megfelelően, és a socket A rendszerek nem aknázzák ki a DC lehetőségeit. A sebességnövekedés 3-5% ami gyakorlatilag nem észrevehető. Ezek a rendszerek sokkal többet profitálnak a ?több memória gyorsabb gép? elvből.
ha mégis ezzel akarsz kísérletezni ajánlatos az első csatornába tett memóriamodulok összakapacitásával megegyező kapacitású modult tenni a második csatornába is.
2x256+512, 2x512+1024, stb
4 Modullal a következő a probléma. Nagy a terhelés a vezérlőn, gyakori a 400Mhz helyett 333Mhz-s üzemelés, illetve a tuning potenciál nagy mértékben csökken.

Dual Channel a gyakorlatban?
Hol kell beállítani a Dual Channelt?
A DC nem állítható egyik alaplapnál sem. Ha a körülmények megfelelőek, a BIOS automatikusan aktiválja a szolgáltatást.

'Honnan tudom hogy Dualban megy-e a memcsim? Az alaplapok az indításkor kiírják, hogy DUAL CHANNEL, de ha mégem, akkor everesttel meg kell nézni, hogy 64bit vagy 128bit a sávszélesség.
Ha ez sem sikerül ki kell venni az egyik modult, és csinálni kell everestel egy memória írás/olvasás tesztet, az eredményeket fölírni, majd 2 modullal megismételni és összevetni.
A mennyivel kéne gyorsuljon kérdésre az alábbi kis ismertető szolgál válaszul

Mennyivel növeli a teljesítményt a dual channel?
Socket A rendszerben 3-5% teljesítménynövekedés
Socket478 és LGA775 rendszereken 20-80% teljesítménynövekedés
Socket939 rendszeren majdnem annyi mint az inteles rendszereken

Ezek azonban csak a mért sávszélességre igazak! Az alkalmazások futási teljesítményében (tipikusan):

Socket A: ~0% növekedés
Netburst architektúrájú procik (P4 és a megfelelő Celeronok): 10-70%
Socket 939 és AM2: 3-5%
Core2 Duo architektúrájú procik: 2-5%

Fenti százalékok csak általános esetben érvényesek, amikor például nincs a rendszer memóriáját használó integrált VGA.

Konklúzió: A Dual Chaneles működésre igazán nagy hangsúlyt a Pentium rendszereken érdemes fektetni, mert a teljesítménynövekedés ezeken a rendszereken látványos.

Dual Channel hibakezelés...
Ha ezek után kísérletezel nem egyforma modulokkal, legalább az időzítéseiket állítsd be a BIOS ban, értelemszerűen a ''gyengébb'' (magasabb) időzítésű moduléira.
Ha nem megy akkor pech...

Miért érdemes többet fizetni a minőségi memóriákért?
Memóriát nagyon sok gyártó kínál: mint ahogy az lenni szokott az egészen olcsótól a márkásig széles a választék és egy gyártó kínálatában is több szint létezik. Alapvetően azonban két nagy táborra lehet osztani a memóriapiac kínálatát. Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a választ, akkor azt kell mondanunk az ajánlott és a nem ajánlott kategóriára. A nem ajánlott kategóriába egyértelműen a sok cég által csak ''brand''-nek titulált, másoknál néha megtévesztően és hibásan Samsung vagy Hynix márkanéven árult modulok tartoznak. A következő nagyon komoly indokok miatt kell kerülni ezeket a modulokat:
Megbízhatatlanság Inkompatibilitás Magas hibaszázalék Megbízhatatlan garancia Gyenge, lassú időzítések. A valós sebességadatoknál magasabb értékű cimkézés Dual-Channel üzemmód használhatatlansága.

A probléma forrása a gyártástechnológiában keresendő. A memóriamodulok tárolókapacitását a memóriachipek adják, melynek (elektronikai) tulajdonságai meghatározzák az egész modul működését. A memóriachipek gyártása során csak bizonyos százalékban sikerül elérni a megcélzott minőséget, a késztermékek egy része csak gyengébb teljesítményt tud produkálni. A memóriachipek természetesen teljes tesztelésen mennek keresztül, mely során különböző minőségi osztályba sorolják a chipeket. (gyakran fordul elő például hogy egy névlegesen 200 MHz-es chip csak 166MHz-en, vagy csak 150MHz-en üzemel biztonságosan hosszútávon) Azok a gyártók, akik modulokat állítanak elő, természetesen szabadon választhatnak a különböző minőségi osztályok közül, annak megfelelően hogy milyen árkategóriájú terméket kívánnak előállítani. Innen már nem nehéz kitalálni, hogy a nagy memóriagyártók a minőségi modulok készítéséhez csak minőségi chipeket használnak, a ''noname'' gyártók pedig a gyengébb minőségű (de azért általában jó nevű) chipeket használják fel moduljaikhoz, amit például az árérzékeny kelet-európai piac nagyon könnyen felvesz

Ezen memóriákat a bennfentesek és a gyártók ún. ''Downgrade'' ramoknak nevezik, amelyek alacsonyabb órajeleket bírnak ugyan, de azt amelyre eredetileg legyártották azt már nem.

A memória a számítógép stabil működésének egyik legfontosabb alapja. A legtöbb felhasználó nem is tud róla, hogy az ilyen márkátlan memóriák milyen meglepő mértékben fogják vissza a teljes rendszer sebességét, azt azonban már nagyon sokan a bőrükön is megtapasztalták, hogy a rendszer instabillá vált, igaz kevesen tudják, hogy mindezért a legtöbbször ezek a modulok a felelősek. Ilyen instabilitási hiba például a legtöbb esetben az úgynevezett ''kékhalál'' vagy a telepíthetetlen operációs rendszer és a 3D-s alkalmazásokból kilépkedő rendszer. A legnagyobb problémát általában a hiba megfoghatatlansága okozza.

A minőségi memóriagyártók moduljaikat minden esetben 2 év -vagy több- jótállással hozzák forgalomba, az 1 év garanciás termékek vélhetően hamisítottak, vagy ''downgrade'' minőségűek.

Az ECC-ról röviden:
Az ECC rövidítés az Error Correction Code-ot jelenti. Ez egy eljárást takar, amivel észlelni lehet a memóriaolvasás során keletkezett esetleges 1-es, 2-es, 3-as és 4-es bithibákat. Ezen felül az 1-es hibákat képes menet közben, az észlelést követően (on-the-fly) javítani. A hibakereső algoritmus bonyolult, és külön áramkörök beiktatását igényli, ezért a rendszer teljesítménye 2-3 százalékkal csökken ECC memóriamodulok használata esetén. Ennek, és borsos árának (speciális alaplapot és memóriákat igényel) köszönhetően nagyrészt csak szerverekben és munkaállomásokban alkalmazzák ezt a hibakezelő eljárást.
Bővebben: [link]

By: .:T.H:.