Kertünk, a béke szigete...


Ezt a topicot BARÁTNŐM és TOPIC-társam (a Kanadai Vándorlelkekben) - BÖZSZSZSENTYŰ-nek nyitom. Ő, mint olyan sokan fáradthatatlanul már kora reggel és későn este, tavasszal és ősszel is szeretettel szöszmötölnek virágokkal, zöldségekkel teli kertjükben. * Van aki a gyümölcsfáit dédelgeti, van aki a virágait. Az én saját  kertem, de a másé is sok boldogságot ad . A hatalmas két nagy diófám, s az idén termőre fordult mogyoró bokrom, a csodálatosan mézédes ízű (egyszerű) kerekded paraszt szilváimat adó fáim, a pár sor szőlőm - örömet és kulináris boldogságot adnak. De gyönyörködöm a sötétpiros színű, illatos rózsáimban, a tornácon függőcserepekből kibomló lilás, rózsaszínes hatalmas bokrú petúniákban. Amikor fűnyírás után lezuppanok a kerti padra, s mélyeket lélegzem az illatban gazdag levegőből, bizony mondom, boldog vagyok!
De nagy és folyamatos örömet kapok a kutyusaimtól, akik felhőtlen boldogsággal nyargalásznak, egymást kergetve a zöld fűvel borított kertben. S van, igen van amikor felbosszantanak, mert vakondokot keresve óriási gödröt ásnak, szinte versenyezve... A vakond alulról ás, ők pedig felülről. Az eredmény? Akkora kráter , hogy összes erőmet összegyűjtve, több menetben tudom csak betemetni. .. No, ezért csak védett helyen van nálunk virág. * Voltak életemben olyan időszakok, hogy segítségre szorultam. Ilyenkor átöleltem az öreg diófámat, s elmondtam egy kérő imát. * Nem lódítok, de valóban úgy éreztem, erőt kaptam a fától... Ez nem mese, ez tudományosan is bebizonyított tény Tehát: SZERETETTEL VÁROK IDE MINDEN KERT -KUTY -MACSEK  -  SZERETŐ EMBERT ASSZONYT , aki leírja jó és rossz tapasztalatát, segítséget kér vagy ad fenti ügyekben.
*
Legyen ez egy boldog topic! V Á R L A K       SZERETETTEL Bojana*