Májusban lesz az esküvőm, életem legboldogabb napja. Szervezgetjük, dumcsizunk róla, mit szeretnénk, mit nem, mi a luxus, és mi a szükséges. Teljesen kiakadtam, el se akarom hinni, hogy mindez igaz! A vőlegényem a minimáldizájn híve, azaz semmi extra. Meghavókat majd a munkahelyén kinyomtatja, megszerkeszti, vegyem meg a papírt, és majd ollóval vágjak rá csipkét, ha nekem az kell. Ruha? A legolcsóbb is jó, ő abban is szeret. Vacsora? Ez lehet étteremben, de csak szűk családi körben, szóval barátnőim már nem jöhetnek. Azon vacilálok, felbontom az eljegyzést, csakhát már nem vagyok fiatal, ketyeg az óra.... Vagy áldozzam fel a megtakarításaimat, fizessem én a lagzit helyette? Neki több százezres fizuja van, én tanárként teszek félre. Gondolhatjátok. Vagy mondjak le a szép esküvőről, leyen prolilagzi? Mit tennétek???