Magyar munkahely vagy eros Ft? Valasszat

Erős forint, kamarai vészcsengő (2001-07-25 07:20)
A sávszélesítés zökkenőmentes, a jegybank szerint a tervezett infláció szempontjából a 245-250 forint közötti euróárfolyam a kívánatos, ami a korábbiakhoz képest közel tízszázalékos forinterősödést takar – mondta Járai Zsigmond. Eközben a kereskedelmi és iparkamara erőteljesen nyomja a vészcsengőt, mivel az élelmiszeriparban, a textiliparban és a gépiparban vészesen fogy a nyereség az exportálóknál, és foglalkoztatási gondok léphetnek fel.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke hét-nyolc százalékos inflációt vár az év végére, ami kilencszázalékos átlagos évi fogyasztói áremelkedést jelent. Kamatcsökkentésre akkor szánja el magát a jegybank, ha az infláció a tervezettnek megfelelően alakul – jelentette ki a tegnapi tájékoztatón Járai, az MNB döntéshozó testületének, a monetáris tanácsnak az állásfoglalása alapján. A monetáris tanácsot az MNB elnöke, alelnökei (Adamecz Péter, Auth Henrik, Riecke Werner, Szapáry György) és megválasztott külső tagjai (Kádár Béla, Oblath Gábor) alkotják, az ugyancsak “külsős” Kornai János nemrégiben bejelentette, hogy nem kíván részt venni a tanács munkájában.

Piaci elemzők megértően reagáltak a jegybank döntésére. Az ABN Amrónál arra számítanak, hogy a jegybanki kamatok ez idő szerint nem változnak, de az év későbbi szakaszában, az infláció lassulásával lesz mozgástér a kamatcsökkentéshez – írja Londonból a távirati iroda. A Barclays Capital befektetési ház elemzője szerint egyelőre nem valószínű kamatmozgás, de amint a helyzet stabilizálódik a devizapiacokon – várhatóan a nyár vége után –, lehet kamatcsökkentés.
Az MNB vezetése az év végére hét-nyolc százalékos, a jövő év végére pedig, egyszázalékos hibahatárral, 4,5 százalékos inflációt prognosztizál. Ezeket a célokat jelenleg 245-250 forintos euróárfolyam mellett lehet megvalósítani, így a forint a korábbihoz képest közel tíz százalékkal felértékelődik.

A jegybank elnöke hozzátette, hogy a sávszélesítés, azaz május 3-a óta, az árfolyam alakulásába egyetlenegyszer sem avatkozott be az MNB.

Sem akkor, amikor erősen gyengült a forint, sem akkor, amikor a nemzeti valuta 12 százalékkal állt a sáv erős oldalán. (Május 4-e óta a forint mindkét irányban 15-15 százalékkal térhet ki a naponta meghatározott sávközéptől.) Ami a gazdaság kilátásait illeti, a jegybank az idén és jövőre is 4-5 százalékos növekedést vár. Bár ebben az évben a külső konjunktúra a korábbinál rosszabbul alakul, ezt a lassulást ellensúlyozza a költségvetési politika belső keresletet bővítő hatása. A számítások szerint ez a GDP 2,1 százaléka, közel 400 milliárd forintot jelent.

Noha a forint erősödése miatt egyre élesebb aggodalmakat fogalmaznak meg a veszteségeket elszenvedő exportőrök, a monetáris tanács ezzel kapcsolatos véleménye igen visszafogott. “Az MNB arra törekszik, hogy az inflációs várakozásokat csillapítva a lehető legkisebb növekedési áldozat mellett mérséklődjék az áremelkedések üteme.” A megfogalmazás arra utal, hogy immár az infláció letörése a kormányzat legfőbb célja, s emiatt kénytelenek egyes vállalatok, főleg exportőrök áldozatokat hozni.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara másként látja a fejleményeket, s úgy véli, állami beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy az exportőr vállalatok a forint erősödése ellenére is megőrizhessék piaci pozícióikat. Mint Parragh László elnök elmondta, ez derült ki abból a felmérésből, amelyet a kamara készített a külpiacokra termelő cégek körében.

A felmérésben szereplő 448 vállalat tavalyi exportja elérte a 324 milliárd forintot, ami a teljes külkereskedelmi termékkivitel négy százalékát tette ki. Az árfolyamváltozás hatásai leginkább azokat a vállalatokat érintették, amelyek tíz százalék alatti exportnyereséggel dolgoznak.

A cégek szerint különösen nehéz helyzetbe kerültek az élelmiszer-ipari, a textilipari, valamint a gépipari vállalkozások. Ezen belül a bérmunkát vállalóknak vannak a legrosszabb kilátásaik. Fennáll annak a veszélye, hogy ez a tevékenység tömegesen szűnik meg a jövőben foglalkoztatási gondokat felvetve ott, ahol magas a bérmunka aránya. A tanulmány is igazolja azt a feltételezést, mely szerint a forint felértékelődése a kisebb exportáló cégeket kedvezőtlenebbül érinti, mint a nagyobbakat, mivel kevesebb védekezési lehetőségük van. Ám Palócz Éva, a kamara gazdaság- és vállalkozáselemzési intézetének igazgatója hozzátette: a nagyobb cégek között is vannak olyanok, amelyeket hátrányosan érint a kialakult helyzet. A mintában szereplő egymilliárd forint feletti exporttal rendelkező 142 vállalat hatvan százaléka szintén tíz százalék alatti exportnyereségről számolt be. Ez pedig a különösen veszélyeztetett kategóriába helyezi őket. Természetesen esetükben nem kell bezárással vagy a kivitel megszüntetésével számolni, ám a jövedelmezőség csökkenése a fejlesztésektől vonja el a forrásokat.
Bár vannak eszközök a forintfelértékelődés káros hatásainak kiküszöbölésére, számos vállalat nem él velük. A megkérdezett cégek 57 százaléka ismeri ugyan a határidős devizaügyletek árfolyamkockázat-mérséklő hatását, csupán 12 százalékuk él vele. A cégek többsége a megfelelő eszközök között jelölte meg az exportárak emelését, illetve a költségek csökkentését. Parragh László szerint a forint erősödésének kedvezőtlen hatásait pontosabban november–december környékén lehet majd látni, és adó-visszatérítéssel, fejlesztések támogatásával lehetne ellensúlyozni.

A bankrendszer profitál az úgynevezett fedezeti ügyletek megszaporodásából, amit mind az exportőröknek, mind az importőröknek ajánlatos kötniük a forint árfolyamának szélesebb ingadozása miatt – jelentette ki tegnap Felcsuti Péter. A Raiffeisen Bank vezérigazgatója szerint a forint továbbra is erős marad, bár erős árfolyamkilengésre is fel kell készülni. A bankcsoport az első fél évet 392 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárta, ami 27 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Ehhez Felcsuti hozzátette, hogy a devizabetétek és devizahitelek forintra való átértékelése 16 milliárddal csökkentette az említett mérlegfőösszeget, azaz a forgalmat.